Ez a darab a
párom édesanyjának készült karácsonyra. Különlegessége a szalvéta szépsége,
nekem nagyon tetszett ez a sárgás alap, de van benne még bordó virág, szürke
antik szegély. El tudtam képzelni abba a környezetbe, neki.
A készítése a
szokásos csiszolással kezdődött, majd jöhetett a szalvéta helyének kijelölése.
Kívül körben a szalvéta teljes szélességében (egyedi méretű volt a szalvéta),
belülre a hátlap teljes felületen. És kívül a hátoldalra, még egy különálló
virág. Ezeket a részeket nem festettem meg, mert a tartó színe egyenletes,
nagyon világos színű volt. A festett rész alapja egy elefántcsont színre
hallgató festék volt. Száradás után ezt a részt viaszoltam, majd két színnel,
mályva és szürke, össze-vissza foltokban, csíkokban, ahogy éppen sikerült
színeztem még. Száradás után jöhetett a csiszolás. Így kaptam egy szép antikolt
felületet első körben. Erre szoktam még az antikoló pasztát is felvinni, ebből
nagyon kevés kell, ecsettel egy-egy pötty, vagy magára a vattára, papírtörlőre
tenni egy picit és szétmaszatolni, felesleget letörölni. Főleg széleken
használom, egy barnás, öregbített hatás elérésére alkalmas. Ezután tettem fel a
szalvétákat a szokásos módon: ragasztólakk, erre a szalvétát finoman, óvatosan
rányomkodtam egy szivacsdarabbal, majd száradás után megint ragasztólakk.
Amikor ez is megszáradt, akkor tettem a szalvéta részre is, főleg az élekre egy
kis antikoló pasztát. Legvégül pedig jöhetett egy kis arany festék. Bevallom
ebbe most beleszerettem. Olyan szép fényt, csillogást kölcsönöz neki, amolyan
sárgás gyöngyházas hatást, egyáltalán nem valami arany giccset. Mikor ez is
megvolt jöhetett a parkettalakk mindenhova. Legvégén a külső szalvétarész
tetejére, ahol a szalvéta és a festés összeér, oda egy kis csipke körbe. Nekem
ez a korona mindig a tetejére.
