2015. január 11., vasárnap

Ékszeres doboz


A sógornőm meglátta Kincsőnél a még nyers, elkészítetlen ékszeres dobozát, és tesómon keresztül érkezett a hír, hogy, ha esetleg kérdeznénk hogy mit szeretne szülinapjára, akkor egy ilyet.
Nem volt könnyű beszerezni magát a dobozt se, valamiért aktuálisan hiánycikk. Végül nagy kutakodva felleltem ezt a méretben nem pont, de típusában azonos dobozt.
Nem kevés fejtörést okozott, hogy milyen is legyen. Sejtettem, hogy az én rózsás, csipkés romantikus stílusom itt nem lesz nyerő.
Rendeltem külön sok-sok szalvétát, azt hittem a képek alapján abból valamelyik jó lesz, de sajnos nem. Végül a mostani vintage szalvétáim közül esett egyre a választás. A női alakot terveztem kivágni, így az alapszín a szürkés, ezüstös lett. Még a balatoni legkedvesebb szomszéddal is konzultáltam, hogy mit és hogyan is csináljak.
Az egészet megint a szétszereléssel kezdtük, aztán jöhetett a tükör letakarása, majd a csiszolás, végül a fehér alapozó festék. Az első lépésekkel így meg is voltam.
A folytatásban az egészet átkentem ezüst festékkel, aztán viaszoltam (most egy mécsessel), majd fehér festék. Több hibát is elkövettem. A viaszoláshoz használtam már mécsest, de ez valami borzasztó volt, ragadós, morzsálódos, fogalmam sincs mi. Rettenetes volt vele dolgozni, alig tudtam rákenni a második réteg festéket, nem is beszélve az azt követő csiszolásról. Második hiba pedig, hogy fedő rétegnek a fehéret választottam, ami túl kontrasztos volt. Kívül mindezek ellenére egész jó lett a végeredmény, belül nem tudom mi történt, hacsak az nem, hogy úgy tűnt nem fed a fehér festék, ezért kétszer is átkentem vele, ez lehet sok volt a viasz tetejére… Nem tudom. Mindenesetre mikor lecsiszoltam, van ahol egyáltalán nem jött le, van ahol foltokban nagyon, és az ezüst sem akart igazán előbukkanni. Na, itt jött a kálváriám, a belseje nem tetszett. Ütött-kopott volt, de nagyon. Kentem ezért mindenhova, egy kis antik rózsa névre hallgató festéket, aztán ezüstöt még, aztán elefántcsont színt. Annyi festék volt már rajta, hogy csak csuda… Nekem nagyon szürke volt az egész, nem tetszett, félre tettem, nem volt kedvem. El is döntöttem, hogy nem csinálok másnak, főleg nem rendelésre. Van egy stílusom, az vagy tetszik valakinek, vagy nem. Nem tudom önmagam megerőszakolni.
Ami emelte az összhatást, hogy a női alakot szépen kivágtam, és nem csak a tetejére került, hanem folytatólagosan levezettem a doboz oldalára is a képet. A tetején még maradt szabad felület. Ezüst festékes 3D hatású gipsz minta került. Kezdett szebb lenni az összhatás.
Végül átkentem az effekt lakkal, ami ugyan ragadt, ezért még egy réteg lakk került rá, és készen is volt.
Nem az én stílusom, de az ünnepelt örült neki.
 

 

Rózsás tálka


Ez a kis rózsás tálka saját magamnak készült. Apró kis kacatok asztali tárolására kiválóan alkalmas. Az aktuális kedvenc virágos szalvétámból vágtam ki részeket, nem teljesen érvényesül a minta, de azért jónak tűnt. Elefántcsont szín, olívazöld és a rózsák színével harmonizáló, általam kevert rózsaszín kombinációját alkalmaztam. A szalvétát és a festett részeket is aranyoztam a végén a régies hatás kedvéért. Az első kísérletem volt, hogy 3D hatású mintát varázsoljak a tálka két végére. A bolti kész strúkturapaszta helyett saját keverésűt (hintőpor, víz, arany festék, ragasztó) használtam. Szépen sikerült.




2015. január 1., csütörtök

Vintage kulcstartó


Ez a kulcs-, és irattartó ezúttal a balatoni nyaralóba készült. Mivel egy helyiségben lesz a Vintage képpel, így ugyanabban a stílusban készítettem és mégis kicsit másképp.
Bármennyire szép volt a fa, mégis kellett csiszolni itt is, aztán jöhetett a szokásos fehér alapozás. Szerettem volna antikolni, méghozzá csak arany festékkel. Most másképpen készítettem kicsit. A fehér festékre ment egy kis arany festék, csak úgy hébe-hóba, meg főleg az élekre, szélek környékére, aztán jöhetett a viaszolás, végül még egy réteg fehér festék. Száradás után csiszoltam. Gyönyörű lett, ahogy előbukkant az arany festék. Az elején, és a belsejére terveztem csak szalvétát, rózsásat és egy kislányt a babával. Ezeket gyerekjáték volt felhelyezni. Az élekre még a végén is tettem aranyat, és a szalvétázott részt is körben megkentem arannyal, még inkább ráerősítendő a régies jellegre. Amit még nagyon szerettem volna, az az arany pöttyözés a festett részen. Sablon híján papír lyukasztóval lyuggattam ki egy műanyag irattartót. Vagyis abból csak egy csíkot. Ez lett a sablonom. A fehér részek aranyozására még ezzel ráerősítettem. A legvégén egy kis csipke került egy-egy csíkban ugyanabból a függönyből, ami a képre is került.