Anyukámnak egy
szettet terveztem, annyira tetszenek a színben, szalvétában egyező darabok így együtt.
A szalvéta adott volt, egy vintage szalvéta, női, férfi alakkal és hatalmas
gardénia virágokkal. Nagyon el tudtam képzelni anyuhoz, a lakáshoz. Órát még
soha nem készítettem, nem titok ez volt a legnagyobb kihívás, de nagy
izgalommal is töltött el, már régóta szerettem volna készíteni egyet.
A készítés
előtt már jó előre megvoltak a sablonok. Nóri barátnőm ajándéka előbb készült,
onnan adott volt a ceruza-, és irattartó sablon, a papír zsebkendő tartó is
megvolt régről, az órára pedig mindössze egy szalvéta negyedet terveztem.
Elkezdtem a
szalvétákat kivágni, és bekövetkezett, amitől féltem, nem volt elég szalvétám.
Jöhetett a vadászat, sehol nem lehetett üzletekben kapni, internetes rendelés
postaköltsége 3 db szalvétához, nem éppen költséghatékony. Jöhetett a szívesség
kérés, egyszer, kivételesen postázzanak nekem és ne a futárral érkezzen.
Rendeltem innen korábban már többször, a hölgy megtette nekem. Ezúton is
köszönet a gödöllői Hobbykavalkádnak és Juditnak.
Az óra
készítésről a végén írok, előbb nézzük a másik három darab készítését. Jöhetett
elsőként a csiszolás. A szalvéta alá nem kellett alapozó festés. Tehát csak
azokat a részeket kentem meg festékkel, amiket nem szalvétáztam. Mindegyiknél
egy beige szín volt az alap, erre jött a viaszolás, majd tejeskávé színnel
foltokban, csíkokban, ahogy éppen adta magát, ráfestettem. Ezután jött a csiszolás. Így volt
meg a jól bevált első körös antikolásom. Itt is kellett az antikoló paszta,
ezzel lett régies, öregbített a hatás. Utána a szalvéták felhelyezése: ragasztólakk,
arra a szalvéta szivaccsal történő finom nyomkodása, majd száradás után
ragasztólakk. Amikor ez is megszáradt, akkor jöhetett a szalvétázott rész
antikolása a pasztával. Jogos felvetés lehet, hogy miért pasztázok először a
festett részen, aztán a szalvétázott részen. Ezt korábban kellett így
csinálnom, mert régen a szalvétát nem antikoltam. Egyrészt megmaradt a rutin
emiatt, de főleg azért, mert hamar száradó dologról van szó, egyetlen rossz
helyre kerülő pötty, és nem lehet leszedni. Vagyis, ha pl. a zsebkendő tartón,
a belső részen már fent van a szalvéta
és akkor állok neki az oldalfalakat antikoló pasztázni, na abból szinte
biztos, az lesz, hogy a szalvétán nem kívánt barnás, majdnem fekete maszatok
lesznek. Általában mindenhol a széleket, a kereteket pasztázom, a festett
részen helyenként az egészet, a vattán maradó pici felesleggel átkenem.
Itt is jött
még az aranyozás, festett, szalvétázott részen egyaránt. Gyönyörű, a régies
hatást még inkább erősítő eredménnyel. A végén jöhetett a parkettalakk. A
csipke megtalálása itt sem volt egyszerű, rábeszéltek erre a zöld színre.
Kicsit tartottam tőle, anyunak nem színe, de kétségtelen, hogy nagyon illett a
szalvétához, és itthon már beleszerettem, főleg, hogy kombináltam minden
darabon egy szürkés-barnás darabbal.
Az óra
készítése, ahogy már írtam első darabként izgalmakkal járt. Egy kerek óralap
volt, ennek a közepére került a szalvéta, négyzetes alakban. Szabályosnak
tűnhet, és kontrasztosnak a kerek és a négyzetes, de a végeredmény nem ilyen
lett. A szalvéta helyén túl, ugyanúgy festettem, mint a fentieket. Beige szín,
viaszolás, majd foltokban a tejeskávé, csiszolás. Végül az antikoló paszta. Ezután
jött a szalvéta felhelyezése, száradás után ezt is megkentem az antikoló
pasztával, aztán ugyanúgy jöhetett az arany hatás. Főleg az óralap szélén
erősítettem ezt meg. Hátra volt még maga az óraszerkezet és a számozás.
A számokat én
mindenképpen fa számokkal szerettem volna megoldani. Vettem is római számokhoz
betűket, de olyan nagy méretben, hogy gyakorlatilag kitakarta a középső képet,
nem volt jó. Akkor vettem arab számokat, de csak a 3, 6, 9, 12 jelöléshez.
Szépen megfestettem sötétbarnával, aztán azt áthúztam arannyal, csak az ujjamra
tettem az aranyfestékből, és azzal maszatoltam. Ez nagyon különleges hatást
eredményezett. A netről kerestem egy órasablont, azt nyomtattam ki, és annak
alapján jelöltem meg az óralapon a számok helyét, illetve a többi pöttyöt. Nem
tudom mennyire lesz használatban jó, mondtam anyunak, hogy szívesen teszek
kisebb méretű számokat a többi helyre is, de a karácsonyi hajrában már nem volt
kapható.
Az
óraszerkezet nagy tanulsága, figyelni kell, hogy hány mm-es a rúdja. Volt egy
darabom, ami méretben jó volt, de nem tetszettek a mutatók. Ugyanis ez két
szett volt egyben, és szerintem elrontották a lyukak méretezését, de nem a
minta szerint párban összetartozó óra és perc mutatót lehetett együtt felrakni.
Ez nagyon nem tetszett, mint ahogy a piros másodperc mutató sem. Hirtelen
felindulásban vettem egy másikat, ebben csak egy pár mutató volt, és szép
fekete a másodperc mutató is, de a szerkezet rúdja rövid. Nem maradt más hátra:
kombináltam a két készletet. Tökéletes lett. A számokat a hobbyragasztóval
felraktam, a szerkezetet felhelyeztem, és már készen is volt.
Anyunak nagyon
tetszett minden, így egyben. Értékelte a fáradozásaimat.
